mert....

elég sokat hordtam ezt a nyáron. Aztán most elhagytam. Úgyhogy ideje feltennem. Lehet, hogy ismerős? Vezsuzsi tila négyzetes mintája. Képről fűztem hajdanán. Én annyira rossz névadó vagyok, hogy már nem is emlékszem Zsuzsi milyen nevet adott a mintának. Szóval Bocsánat.
De talán fűzök majd egy másikat. Fekete-fehéret egyszer...

Őcsényi nyakbadobó

Ez volt a harmadik dolog, amit készítettem még a táborban. Végre színesre tudtam fűzni a sárközit. Köszönöm a segítséget a mesteremnek, Gulyásné Szabó Zsuzsinak, illetve Maucha Katinak is!

Ukrán szíves - kék

Időközben valamikor egy ilyen is született. Kipróbáltam, milyen lehet a kék az ukránhoz. Nekem tetszik. De mások szerint még keresnem kell a megfelelő kéket hozzá. Nem baj, nem állunk meg. És szerintem ez ettől még befér a Pankacs-ukrán-kollekcióba. ( :D ) Mert ettől vagyok én ÉN. Na puszi mindenkinek.

Tavaszi mező - sárközi duplacsipke

Ez is kellett a lelkemnek: nyugtató zöld.

Bézs ukrán

Rendelés volt egy gyönyörűszép apró terrakotta virágos lenvászon ruhához.
Olyan jó volt a gyöngyöket élőben válogatni hozzá Szálkán. Jó, hogy mindig eljössz, Mariann a boltoddal együtt!

Ukrán kisbékás

Még korábban készült, júniusban ajándéktárgy minősítést nyert. Kis cuki. Már ha szabad ilyet mondani egy népi ékszerről. De az enyém, úgyhogy szabad. Pont. Lesz más színből is, mert bírja.

"Tetőtől talpig" c. pályázat - Mesterségek Ünnepe

Már régóta vágytam egy olyan ruhára, amihez a gallérjaimat viselni is tudom. Mert szeretem őket... Végre ismét eljött a születésnapom, és ez alkalomból (már szokás szerint) édesanyám varrt nekem egy ruhát. Ebben az évben ezt a kosztümöt.
Domján Ilona divattervező tervezte a ruhát, amiből végső soron pályázati anyag lett. A pályázatot a NESZ és a HH írta ki a 25. Mesterségek Ünnepére. A fotodokumentáció alapján 139 pályázó közül az első 50 közé kerültünk.
Három gallért készítettem kiegészítőként a kosztümhöz. Egy sárközi nyaksit (zöldben fenn).
Egy decsi nagyvirágos sárközi gyöngygallért (fekete-lila).

És a kedvenc sárközi mintám a keresztbefűzött sárközi gyöngygallért bordó-lila színben.
Élveztem azt a forgatagot, ami az eredményhirdetéssel egybekötött divatbemutató körül volt augusztus 19-én a Budai Várban a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretein belül.
A kirakodóvásárban minden népművészeti egyesület mesterei felvonultak, rengeteg gyöngyössel, gyöngyfűző népi iparművésszel találkoztam, mint ismerősökkel, vagy éppen most ismerkedtem meg velük. Nagyon kellemes délutánt töltöttünk el a családommal együtt a Várban.
Megismerkedtem a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete 2004. vezetőjével, Tarjányi Józseffel is (Gulyásné Szabó Zsuzsanna gyöngyfűző mesterem bemutatott neki), és megbeszéltük, hogy csatlakozom az egyesületükhöz.

Sárközi kiscsipke - Sárinak

A szálkai gyöngyfűző táborban ez volt a második darab, amit készítettem. Sári lányomé, nagyon boldog volt, amikor megkapta. Az első szó ez volt, amikor hazaértem, és megpusziltam: "anyaszag". Utána készült a kép is. :)

Augusztus - először a csafring

Sok minden történt ebben a hónapban, ígérem nem maradok adós képekkel.
Rengeteget fűztem, dolgoztam. Mire ezt mind leadminisztrálom, addigra megjön az újult alkotókedv, és a tervekből sincs hiányom. Addigra épp becsengetnek, és megy végre mindenki dolgozni, s engem is hagynak.

Tehát akkor az augusztus:
Első héten gyöngyfűző táborban voltam Szálkán, Gulyásné Zsuzsi kezei alatt folytattam a sárközi gyöngyös kiegészítők fűzésének tanulását, így megfűztem életem első gyöngyös bojtját, magyarul a csafringot. A színe olyan lett, amiből már teljes kollekcióm lett ezzel.
Íme:

Ja és mielőtt még valaki azt gondolná, hogy ez függönybojt, esetleg játékos kedvünkben pulikutyát fűztünk gyöngyből... Ez a csafring a sárközi menyasszony viseletének hagyományosan része. Hátul lóg a pántlikája alól a szoknyája széléig.