Jó kedvvel és némi kézügyességgel összejöttünk néhányan ma délután-este, s alkottak. Igen ők, mert én mindig valakinek segítettem valami apró kis problémát megoldani. Ahogy tervezetem, az én munkáimon 1-2 sor elég volt a szemezgetés tanulásához, aztán következett a neheze. El kellett kezdeni egy saját munkát! Nem volt zökkenőmentes, de mindenki belejött a végére. Volt aki egyszerű páros soros karit, de saját ötletes mitájával kezdett, volt aki a páratlanba merészkedett konkrét mintával, ami később fogyasztva is lesz. Fantasztikus a bátorságuk, a kitartásuk a lányoknak, hogy mindenképp meg szeretnék csinálni. És én is csak előrefele irányítgatom, tologatom, szuszakolom őket.
Azért volt teljesen elkészült ékszer is eredményül: kedves anya-lánya páros ismerőseim a legutóbbi medálomat nézték ki, hogy ők olyat szeretnének fűzni. Gyönyörű színeket válogattak össze: fekete-fehér-ezüst, és lila különböző árnyalataiban pompáznak medáljaik. A tavalyi törzsfűzős barátném elhozta a keresztlányát is, neki is lett nyaklánca meg karija. Ügyes kislány, fog még ő is peyote-ot fűzni egyszer.
Fotózni majd egyszer tavasszal fogunk, amikor már így 5 óra tájban még van valami napsugár. Összehordjuk majd az egész téli termést. (Reményeim szerint. :) )
Sikerélményem volt. Hála Istennek! Remélem nektek is lányok! (Nyugodtan írjatok megjegyzést, bárki megteheti, nem csak blogoló emberkék!)
Mes réalisations au crochet
9 hónapja
2 megjegyzés:
Akkor ezek szerint csak sikerült beindítani a tanfolyamot?
Ha így van nagyon örülök neki!
Nem abban a formában, ahogy eredetileg terveztem, de így a legjobb! Hála Istennek, lassan-lassan előbújnak az érdeklődők is! :)
Megjegyzés küldése