Áruházam:

2010. január 13., szerda

Zöld hurka

Várjuk, hogy kitavaszodjon. Addig frissülésnek legalább fűzünk egy kis élénk zöldet. Anyu volt a mestere. Már rég nem fűzött ilyen igazit, a karácsonyi készülődés, a szünetben a fŐzés lefoglalta. Meg ugye mindig megkérem, hogy a horgolni valót varázsolja fel a cérnára. Nagyon köszönöm, anyu! Nélküled nem is tudom hova lennék. Hála Istennek, hogy vagy, meg hogy itt vagy nekünk!

Nincsenek megjegyzések: